2005.10.17.

Hétfő

Ma megint Andrissal mentem együtt suliba. Valahogy "véletlenül" mindig azzal a busszal megyek amelyikkel ő. És mindig kelhetek egy félórával hamarabb, hogy mindennap a legjobbat hozzam ki a külsőmből. Aztán ez mikor mennyire sikerül..:D Beszélgettünk a buszon, hogy kinek, hogy telt a hétvégéje. Aztán szóba került a suli. Pont ecseteltem neki, hogy igazán szemét dolog volt, hogy a kémia dogámra kettest kaptam, amikor benyögte  a drága, hogy az anyja a kémia tanár... ÁÁÁ micsoda égés, már megint!!!! Azt hittem elsüllyedek... Nem is tudtam mit mondani. Még cikibb volt ugyanis a helyzet mert, azt hittem, hogy csak ugrat, és mondtam neki, hogy ááá az a vén rémség az anyád? És kiderült, hogy tényleg az anyja!!!!! Na mind1, ő rendkívül jól szórakozott az én hatalmas pofára esésemen. Mondta, hogy valóban elég keményen osztályoz meg sokszor pikkel vkire (jelenleg rám), de amúgy rendes. Mondta, hogyha sokszor összefutunk Bálinttal a buszon, akkor majd bemutatja az anyukáját. Erre elmosolyodtam, de belül nagyon jó érzés fogott el. Talán ez lesz az első szerelmem ami nem jön elő a semmiből mint a hurrikán, hanem szép lassan fog kibontakozni....