Nem biztos, hogy a dolgok elodázása a lustaság jele. Olvassa el cikkünket, és győzze le Pató Pált!

Hogy milyen színű a rossz lelkiismeret? Egyértelműen világoskék. Ugyanis az a kék levélpapír - gyönyörűen összehajtogatva, a befizetetlen számlák mellett - már hetek óta arra vár, hogy megválaszolják. Szegény barátnője biztosan csalódott lesz, ha napokon belül nem talál válaszlevelet a postaládájában. Minden nap egy-egy újabb elhatározást szül, majd lefekvéskor jön a szégyenteljes lelkiismeret-furdalás: ma sem volt képes összehozni azt a néhány sort. Ej, ráérünk arra még... Ismerős? A havi költségvetési táblázat összeállításával szemben előnyt élveznek az órákig tartó telefonos traccspartik, a hónapok óta elhatározott étrendváltoztatás helyett - rossz lelkiismerettel ugyan, de - továbbra is a gyorsétteremben eszik, a pince lomtalanítása helyett a hegyekben álló kartondobozokat inkább újabb rendszer szerint csoportosítja. Mindenkivel előfordul, hogy éppen nincs kedve valamihez. Ritka esetben a várakozás még előnynyel is járhat: például az új mosógép vásárlását addig késlelteti, míg a kiárusításban fél áron hozzájut. A krónikus halogatás azonban általában káoszt, frusztrációt, kétségbeesést okoz, és önbecsülését is rombolja. Bizonyos helyzetekben pedig a várakozás tényleges károkkal jár: amikor a megbízhatatlansággal már például állását kockáztatja, vagy az orvosi vizsgálatot addig halogatja, amíg a lappangó betegség első tünetei megjelennek. Ha a fenti sorokból magára ismert, itt az ideje, hogy végre kiutat keressen! Lépésről lépésre Legelőször is elemeznie kell a viselkedését kiváltó indítékokat. A halogató taktika hátterében általában a kellemetlen érzések elől való menekülés áll. A megfutamodásból később szokás lesz, melyet még rövid időre szóló jutalmakkal meg is erősít. Ez a viselkedés már gyermekkorban megfigyelhető: aki egy hosszabb házi feladat megírása előtt időhúzásként elővette kedvenc játékait, az a kellemetlen pepecselést inkább egy kellemes tevékenységgel jutalmazta. Húsz évvel később a játékok helyét az órákig tartó SMS-partik és a televíziós szappanoperák veszik át. A szokásoknak azonban van egy jó oldaluk is: lehet változtatni rajtuk! Aki megtanult halogatni, az le is tud szokni róla. Ebben segítenek bevált technikáink. Első lépésként próbálja meg a nagyobb ráfordítást igénylő feladatokat gondolatban részleteire bontani, majd megoldásukat a legmechanikusabb tevékenységekkel kezdje. Így egy fontos levélnek először írja meg a vázlatát, az egészséges táplálkozásra való teljes átállást napi egy adag salátával vezesse be, az adóbevallás elkészítése előtt pedig rendszerezze a számlákat. Ezekkel a műveletekkel ráhangolódhat a nagyobb projektekre. Ösztönzésképpen pedig minden részmegoldás után lepje meg magát valamilyen apró jutalommal! Önvédelmi taktikák Néha a rossz lelkiismeret helyett az elvégzendő feladattal kapcsolatos félelmek állnak útjába. Ilyenkor önvédelemként működik a halogatás, hiszen így veszélyesnek tűnő dolgokat kerül el. A tökéletességre törekvő marketinges halogatja az éves terv elkészítését, mert attól tart, hogy nem tud majd kifogástalan eredményt hozni. A kezdő nem ismeri ki magát a könyvelőprogramban, ezért az esedékes havi zárás helyett inkább rendet tesz az akták között. A szégyenlős nem akarja kitenni magát negatív kritikáknak, ezért nem írja le a fejében már réges-régen összeállt, élete főművének számító forgatókönyvet. Szinte minden krónikus halogató az itt említett egyik karakterhez hasonlít. A legnagyobb hasonlóság köztük, hogy hegyekben tolják maguk előtt elvégzendő feladataikat, s minél tovább teszik ezt, annál több energiájukba kerül majd azok elvégzése. Nézzen szembe félelmeivel! Gondoljon egy konkrétan elhalasztott feladatra, amely nagyon fontos Önnek (pl. egy dolgozat megírása). Most tegyen fel két kérdést: a. Milyen kifogásokkal halogatja? ("Csak anyagot gyűjtök a témához.") b. Mi történne, ha nem várna tovább vele? ("Továbbléphetnék a következő vizsgára való felkészülésre.") A félelmek tudatosítása természetesen még nem oldja meg a problémát, viszont cselekvésre használható energiákat szabadít fel. Például kezdetnek megírhatná a dolgozat első fejezetét, majd átbeszélhetné valakivel, aki ért a témához. Vagy megtárgyalhatná csoporttársaival, vajon ők is küzdenek-e hasonló problémákkal, s együtt könnyebben dolgozhatnák ki a vázlatot. De persze a legeslegjobb féleleműző módszer, ha egyszerűen megteszi azt, amitől retteg. Hiszen gyerekkorában első kétségbeesése ellenére egyszer mégis csak lement a sötét pincébe, és a mély vízben is megtanult úszni, nemde? Shape tippek hétköznapokra A zsúfolt határidőnaplóval rohangáló top-menedzserek rengeteg időspóroló stratégiát ismernek és használnak. Néhány ezek közül a notórius halogatóknak is hasznára válhat. * Minden kezdet nehéz Főleg egy nem szívesen végzett feladat megkezdése előtt határozza el, hogy elsőre legalább 15 percet foglalkozik vele. Ezután tarthat egy kis szünetet. Meg fogja látni, ha megjön az ihlet, nem fog szenvedni a folytatástól sem. * Segédeszközök Vegyen egy jópofa, színes iratrendezőt, amivel rendszerezheti munkáját és vidámabban indulhat neki az unalmasabb feladatoknak is. * Időrablók Gondolja végig (esetleg írja le), melyek azok a dolgok, amelyeket pótcselekvés gyanánt használ. * Időbeosztás Minden nagyobb munka elvégzéséhez határozzon meg egy időkeretet. Már régóta szerette volna albumba rendezni a hegyekben álló fényképeket? Akkor tervezze meg, hogy minden nap negyed órát ezzel foglalatoskodik - kellemes kikapcsolódás, és a feladattal is elkészül.

Forrás: www.shape.hu